Válassza ki az
  Önt érdeklő
  községet: 
1

Vérke partján, szőlődombok lágy ölén

             A nagy magyar Alföld kalászokat ringató északkeleti peremén, zúgó tölgyerdők, aranyat izzadó trachithegyek és a síkságra érve megjuhászodó folyók karéjozta sík vidéken terül el a Beregszászi járás. Egy valóságos Tündérkert, kis darabja annak, amelyet annak idején ősanyánk, Emese megálmodott.
            Vidékünk nagy polihisztora, Lehoczky Tivadar így ír e tájról: "Igen kies és termékeny vidék, melyet északnyugatról lánghullámú bort termelő és timkőzetű trachythegyek környeznek, míg a délnyugati lapály láthatára a messzeség egében elvész".
            A Beregszászi járás viszonylag fiatal politikai alakulat: 1946-ben jött létre az egykori Bereg vármegye tiszaháti és mezőkaszonyi járásainak területén. Közigazgatási központja Beregszász (2001. május 17-tól megyei jogú város). Területe 0,7 ezer négyzetkilométer (Beregszász megyei jogú város területével együtt). Lakossága 53,8 ezer fő (a 2001. évi népszámlálás adatai szerint). A járás területén 1 nagyközség és 43 község található, amelyeket 30 önkormányzat fog össze.
            Járásunk földrajzi fekvését tekintve az alföldi régióhoz tartozik, tengerszint feletti magassága 115-130 méter között van. Itt a legenyhébb az éghajlat, + 9 - + 11 C évi középhőmérséklettel. Éves viszonylatban 800 mm csapadék esik. A vidéket rétek, legelők, szántóföldek, gyümölcsösök és kies tölgyesek borítják. Ez utóbbiak az Árpád-házi királyok vadászterülete, az egykori beregi rengeteg maradványai. Mivel kevés volt a megművelhető szántóföld, elődeink a XX. század elején lecsapolták a Szernye-mocsár területét.
            A Beregszászi járás területén halad az országhatár-Lviv, valamint az Ungvár-Rahó műút, illetve az Ungvár-Aknaszlatina vasútvonal, amely összeköti vidékünket Kárpátalja más járásaival. Ez utóbbi közlekedési forma elsősorban a nagyközségi rangra emelkedett Bátyú esetében igen fontos, amely a települést a nemzetközi vasúti forgalom csomópontjává alakította át.
            A Beregvidékre jellemzőek a népes települések, az egykori mezővárosok (Nagybereg, Mezőkaszony, Vári) és az egykori váruradalmakat kiszolgáló jobbágyfalvak utódai. Néhány település a XX. század első felében, a csehszlovák letelepítési politika következtében jött létre. A falvak többsége megőrizte egykori kataszteri felosztását.
            A Beregszászi járásban elsősorban a feldolgozóipar és az élelmiszeripar fejlődött, a vidék messze földön híres lett a bútorgyártásról és a szőlészetről. Emellett nagy sikereket ért el a diagnosztikai és garázsberendezéseket gyártó kísérleti üzem, a finommechanikai üzem, a rádiógyár, a ruhagyár, a majolikaüzem, a konzervgyár. A téglagyártás is megtartotta vezető pozícióját. Beregszászban helyezték el a Kárpátaljai Geológiai Expedíció központját is. Az itt dolgozók számára egy egész lakótelepet alakítottak ki. A szőlészetben jelentős eredményeket ért el a Beregszászi Szovhozüzem, amelynek borai több országos és nemzetközi versenyen dobogós helyezéseket értek el. A városban a 70-es években 23 iparvállalat működött, amelyekben több mint 13 ezer munkást foglalkoztattak.
            A Beregszászi járás ma fejlődő régió. Jelentősebb ipari vállalatok főleg a járási székhelyen, Beregszászban (mára önálló közigazgatási egység) összpontosulnak. A járás iparát elsősorban a könnyű-, az élelmiszer- és a feldolgozóipar képviseli, ezek adják az össztermelés jelentős hányadát. Közöttük  van a  Novotex vegyesvállalat, a Quadro vállalat, a Hoch-Bereg vegyesvállalat, a Sportrekvizit vegyesvállalat, a Bon-Ton vállalat, amelyek országunk határain kívül is ismertté tették a beregvidéki emberek szorgalmát.
            A vidékre inkább a mezőgazdaság jellemző. A társadalmi kezdeményezések között első helyen szerepel az egykori magas szintű szőlőkultúra hagyományainak visszaállítása. A szőlő az a gyümölcs, amelynek régi jó hírét köszönhette a vidék, amelynek az a sajátossága, hogy csak szorgos és kemény munka árán termelődik meg, válik kézzelfoghatóvá, ehetővé és ihatóvá.
            A Beregszászi járás lakossága soknemzetiségű. A magyar lakosság van többségben, amely az ukrán nemzetiségű polgárokkal együtt a járás lakosságának oroszlánrészét adja. A Beregvidék komoly művelődési, oktatási potenciállal is rendelkezik. Itt működik a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, az Ungvári Állami Informatikai, Közgazdasági és Jogtudományi Főiskola kihelyezett tagozata, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, de itt van a Kárpátaljai Református Egyház központja is. A közép-, kilencosztályos és elemi iskolák mellett a két gimnázium (egy polgári és egy református), valamint egy mezőgazdasági líceum is működik a járás területén.

            Végezetül néhány tény, adat a Beregszászi járás gazdag történelméből:

IX–X. század - A vidék betelepítése a honfoglalást követően. A borsovai várispánság kialakulása I. István uralkodása idején.
1141 - II. Géza király szászokat telepít a vidékre.

1222 - II. András király a beregi erdőben megköti a zsidók és muzulmánok jogait korlátozó egyezményt Jakab pápai követtel.
1241 - A mongol-tatár invázió elpusztítja Borsova megyét. Megindul a nemesi vármegye kialakulása a Beregi erdőispánságból.
1271 - Lampertszásza lesz Bereg vármegye központja.
XIV. század első fele - A vidék birtokosa idősebb Erzsébet királyné, Nagy Lajos király édesanyja.
1566 - A krími tatárok felégetik a vidéket.
1657 - A lengyel nemesi hadsereg Lubomirski György hetman vezetésével feldúlja a Rákóczi-birtokokat, elpusztítva a Tisza-menti településeket egészen Szatmárig.
1703 - Beregszász piacán Esze Tamás kibontja a Rákóczi-szabadságharc zászlaját.
1848 - A magyar forradalom és szabadságharc idején a megyében nemzeti gárda alakul.
1895 - A Beregszászi Gimnázium megnyitása.
1919 A csehszlovák hadsereg elfoglalja a várost.
1920 - A Trianoni békediktátum alapján Bereg megye nagy részét Kárpátalja néven Csehszlovákiához csatolják. A Csonka-Bereg Vásárosnamény központtal Magyarorországhoz kerül.
1938 - Az I. Bécsi döntés értelmében a vidék ismét Magyarország része.
1944 - A Vörös Hadsereg elfoglalja a várost.
A magyar nemzetiségű férfiakat "háromnapos munkára" viszik.
1945 - A várost Kárpátalja részeként a Ukrán SZSZK-hoz csatolják.
1991 - Országos referendum Ukrajna állami függetlenségének kérdésében.

2001 - Beregszász megyei jogú város kilép a Beregszászi járás kötelékéből

            A jelenlegi Beregszászi járás (Beregvidék) mint közigazgatási egység 1946. január 22-én alakult meg Beregszász város központtal. 1953-ban járási státust kapott.
            A Beregvidék Kárpátalja délnyugati részén terül el, északról a Munkácsi járással, keletről az Ilosvai és Nagyszőlősi járással, nyugatról az Ungvári járással határos, míg a járás déli és délnyugati határa egyben Ukrajna és a Magyar Köztársaság államhatára.